Garancia

A Polgári Törvénykönyv minden, fogyasztói forgalomban (vagyis kereskedőtől természetes személy által) megvásárolt termékkel kapcsolatban (függetlenül annak vételárától, új vagy használt voltától) szavatossági kötelezettséget ír elő. A FUBA hővisszanyerő szellőztető gépek esetében hároméves időtartamra, egyéb termékek esetében, minimum a jogszabályban meghatározott időtartamra, továbbá nem fogyasztói szerződések esetén (magánszemély – magánszemélytől, kereskedő – kereskedőtől való vásárlása esetén) egy éves időszakra. Ha ezen időszakon belül a termék gyártási eredetű hibával romlik el, a kereskedő köteles azt ingyenesen javítani, cserélni, vagy ha egyikre sincs lehetőség, árleszállítással élni, a terméket a vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, végső esetben a vételárat visszafizetni. Tehát a Vásárló mind a szavatosság, mind a jótállás időszakában alapvetően szavatossági jogait érvényesítheti

A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „GARANCIA” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.

A jótállásnak két fajtája van:

• a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és
• a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás.

Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor.

A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (az Eladó) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági (gyártási) felelősséggel tartozik. Az adásvételi szerződésekben az eladói pozícióban lévő fél ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának). Az eladó kellékszavatossági felelőssége független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben.

Az új Ptk. vezette be a termékszavatosság fogalmát, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (azaz a termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy

• A terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta;
• A termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba nem volt felismerhető
• A termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.

A Ptk. szerint a fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.

A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

Kötelező jótállás esetén ez egy év, szerződéses jótállásnál a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157. §-nak hibás teljesítésre vonatkozó főszabálya szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

• Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fontos szabály, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely vonatkozó törvényi fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
• Az új Ptk. is ismeri a hibás teljesítési vélelem fogalmát. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat hónapon belül felismert hiba esetén a bizonyítás terhe a vállalkozást terheli.

Akár szavatosságra, akár jótállásra (garanciára) „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg:

• a kijavítás
• a kicserélés
• az árleszállítás
• a vételár-visszatérítési igény (ún. elállás)

Tehát kiemelten fontos, hogy kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás (garancia) hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.

Az új Ptk. is tartalmazza azt a szabályt, miszerint jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

 Az új Ptk. 6:166. §-a szerint a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

 Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

A jótállás körében - a jótállás mindkét fajtájának teljes időtartama alatt - a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (tehát például a vevő általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.

Ezzel szemben a szavatosság körében fő szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály alól kivételt képező – szabály, miszerint a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén úgy kell tekinteni, hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében az első hat hónapban jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.

Tehát a jótállás (garancia) teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet (az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Kiemelendő azonban, hogy csakis a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre (viszonteladóra) nem vonatkozik ez a szabály. Ahhoz ugyanis, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén a fogyasztónak nem minősülő vevő sikeresen érvényesíthesse a szavatossági jogait, bizonyítania kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt.

„A kötelező jótállás (garancia) nem kivételszabály a kellékszavatossághoz képest, hanem többletjogosultságokat tartalmazó előírás, mely a szavatossági jogokon felül további kedvezményeket biztosít a fogyasztói szerződés keretében vásárlónak bizonyos termékek esetében

1sz. ábra: A kötelező jótállás (garancia) és a szavatossági idő időintervallumai

Ilyen például a bizonyítási kötelezettség, mely a kötelező jótállás teljes egy éve alatt a vállalkozást terheli, tehát ha vita van az Eladó (Kereskedő) és a Vásárló között a tekintetben, hogy a hiba gyártási eredetű-e vagy a helytelen használat következménye, úgy a vállalkozásnak kell bizonyítékkal (pl. szakvélemény) alátámasztania, hogy mi okozta azt.”

„A szavatossági időszakban ezzel szemben az Eladót (kereskedőt) csak hat hónapig terheli ez a kötelezettség, a rá következő másfél évben már a fogyasztónak kell bizonyítania, amennyiben a felek között vita alakul ki a minőségi kifogás megalapozottságát illetően.

Kötelező jótállás (garancia) esetén nincs számla bemutatási kötelezettség, elegendő a jótállási jegy. Ha a jogi előírások ellenére nem rendelkezik a Vásárló jótállási jegyet, a garanciális igény a számlával is érvényesíthető.

Ha a termék Gyártója a fogyasztási cikkre a kötelező előírásoknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, azt a kereskedőnek érvényesíteni kell a Fogyasztó felé is. Ilyen például, ha a gyártó ráírja a termékre, hogy két év garanciát (jótállást vállal) a termékkel kapcsolatban. Ez a szerződéses (önként vállalt) jótállásnak egy bizonyos fajtája, amikor az alapvetően is kötelező egy éves jótállást követően biztosít még további plusz garanciális időszakot.

Kötelező jótállás (garancia) esetében jótállási jegyet kell átadnia a kereskedőnek. Ez tartalmazza a vállalkozás nevét, címét, a termék megnevezését és típusát, gyártási számát,) a gyártó nevét, címét, a vásárlás (üzembe helyezés) napját, a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. – Szavatosság esetében elegendő blokkot, számlát átadnia az Eladónak (Kereskedőnek) a Vevő részére a termék megvásárlásakor.”

Az eladó szavatossági és jótállási felelősségére a Ptk-ban és a 49/2003.(VII.30) GKM rendeletben foglaltak az irányadók.

A jogszabály szerint a kijavítást megfelelő határidőn belül kell elvégezni. Azt, hogy mi minősül az adott helyzetben megfelelő határidőnek, számos tényező – így például a termék tulajdonságai, a hiba jellege, a hiba gyors orvosolásához fűződő fogyasztói érdek – befolyásolhatja.

Minden esetben törekednie kell arra a kereskedőnek (illetve megbízottjának, a szerviznek), hogy a kijavítás tizenöt napon belül megtörténjen. A kereskedőnek / szerviznek nem kötelessége a javítás idejére cserekészüléket biztosítani. Nem létezik azonban olyan jogszabályi rendelkezés, amely kimondaná, hogy a javítási határidő túllépése esetén hány nap múltán lesz jogosult áttérni egy másik szavatossági igényre a fogyasztó.

• Termékekre minden esetben a gyártó által meghatározott garanciális és jótállási feltételek érvényesek. A kötelező jótállás időtartama 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak/viszonteladónak történő átadása.
• Szolgáltató a terméket kizárólag saját, eredeti dobozában veszi át garanciális ügyintézésre.
• A vásárlást igazoló számla másolata
• Vásárló a hibás terméket a vásárlástól számított 6 hónap eltelte után, a gyártó által erre feljogosított, vagy kijelölt hivatalos márkaszervizeinek egyikében köteles bevizsgáltatni.
• Szolgáltató a bevizsgálás eredményéről kapott jegyzőkönyv, vagy igazolás ellenében tudja megkezdeni a garanciális javítás vagy csere folyamatát.

1. A garanciacímke megsértése vagy eltávolítása
2. A garancia érvényét veszíti, ha a terméket szétszerelték, vagy megsértették
3. Bizonyíthatóan nem az előírt módon került tárolásra és felhasználásra
4. Nem rendeltetésének megfelelően használták
5. Fürdőszoba ventilátor esetén a nyáklapon eltört pot méter.

14.)SÉRÜLT VAGY TÖRÖTT TERMÉK

Amennyiben a termékről a csomagolás felbontása során a kézbesítést végző személy (postai kézbesítő, futár) jelenlétében derül ki, hogy bizonyítottan sérült, valamint a sérülés az áru átvételét megelőzően keletkezett, erről a Szállítóval jegyzőkönyvet kell felvenni. A vélhetően a szállításból adódó bármilyen nemű sérülést, tartalomhiányt a küldemény kézbesítésekor, a Szállító képviselője és a Vásárló közötti jegyzőkönyvnek kell tartalmaznia. A kiküldött csomagban a megrendelt termék mellett található a tételes számlakivonat, ill. szállítólevél, amely alapján a csomagban lévő termékek megléte leellenőrizhető. Utólagos tartalomhiányért, valamint a szállítás alatt keletkezett esetleges sérülésért felelősséget vállalni nem tudunk.

Sérült vagy törött terméket egyedi elbírálás alapján cserélünk, vagy írunk jóvá, ennek ügyintézési ideje esetlegesen hosszabb időt vesz igénybe, ami maximum 30 napig terjedhet.