Hogyan spórolnak?

A fűtés-hűtés és a szellőztetés egymás „ellenségei” pedig a friss, oxigéndús levegő elengedhetetlen szervezetünk optimális működéséhez.

Semmiképp nem szabad a szellőztetést elhagyni a fűtésszámla csökkentése érdekében, különösen egy szigeteléssel ellátott épület esetében, ahol a szerkezeti elemek penészedni kezdhetnek a szellőzés hiányában.

Az északi országokban évtizedekkel ezelőtt kénytelenek voltak megoldani ezt a problémát, vagyis energia- és költséghatékonyan fűteni, a folyamatos levegőellátás biztosítása mellett.

A levegőcserélő berendezés hosszú távon az egészségünket és a pénztárcánkat is kíméli.

Használatuk számos előnnyel jár, bekerülési költségük pedig néhány év alatt megtérül, főleg a mostani, megemelkedett rezsiköltségek mellett.

A hőveszteség visszanyerésével spórolnak a légcserélő rendszerek

Az elhasznált levegőt a légszelepeken keresztül elszívjuk a nedves és rossz levegőjű helyiségekből (konyha, fürdő, WC), majd a szellőztetőgép hővisszanyerő egységében ennek hőenergiáját átadva a kintről érkező megszűrt, friss levegőt befújjuk (háló, nappali).

Ez a módszer akár 97%-kal is csökkentheti a fűtési energia veszteséget. Továbbá a benti levegő oxigéndús és káros anyagoktól mentes lesz.

Káros az egészségre a rossz minőségű levegő

Az emberek nagy része nincs tisztában azzal, hogy mennyi egészségügyi és épülettechnikai problémát okozhat a folyamatos szellőztetés hiánya.

„Régen sem kellett. Akkor most miért kell?”

A szigetelés nélküli házakban kevésbé észrevehető a levegőcsere hiánya, mert a ház a szerkezeten keresztül szellőzik (rossz nyílászárók, szigeteletlen felületek), pont ezért olyan magas a fűtésszámla. A mai korszerű (felújított vagy új építésű) szigetelt házakban már nem opció a folyamatos szellőztetés elhagyása, mert enélkül gyorsan penészedés alakul ki.

Az emberek által használt helyiségekben folyamatosan keletkeznek légszennyező anyagok, a levegő folyamatosan elhasználódik, így azt természetesen állandóan cserélni kell. A szén-dioxid jelenléte lakótereinkben elsősorban az emberi kilégzésnek köszönhető, de ezen felül mérgező vegyi anyagok és egyéb szennyező anyagok is felhalmozódnak otthonaink levegőjében (textilekből felszabaduló finom részecskék, a bútorzat és a lakás festésének, lakkozásának illékony szerves vegyületei, a kandalló szén-monoxidja és a beltéri levegőben felgyülemlő más gázok pl: tisztítószerekből).

Honnan tudjuk, hogy nem megfelelő otthonunk szellőzése?

A beltéri levegő és a szellőzés rossz minőségére utal, ha kellemetlen – szúrós, dohos vagy áporodott – szagot érzünk, gyakori felső légúti panaszokkal, rendszeres fejfájással és fáradtsággal küzdünk, a hőmérséklet túl alacsony vagy túl magas, esetleg rendszeresen huzat van. Komoly intő jel például az is, ha párásodnak az ablakok.

A penészgomba növekedésének és terjedésének megakadályozása érdekében a páratartalom szintet 50% alatt kell tartani.

Nyáron a levegő több, télen pedig sokkal kevesebb nedvességet tartalmaz, ezért egy jó szellőztetőrendszer nyáron eltávolítja az extra nedvességet a levegőből, télen pedig visszaforgatja.

Megoldás lehet egy szabályozott szellőztetőrendszer

A friss és egészséges beltéri levegő előfeltétele egy jól működő légcsererendszer megléte. A szellőztetés a levegő cseréjével fenntartja és javítja a beltéri levegő minőségét. A légtechnika a beltéri levegő tisztaságát, hőmérsékletét, páratartalmát és mozgását kontrollálja, a befújt és az elszívott levegő szabályozásával.